NEFROLÓGIA - VESEBETEGSÉGEK
A vese tudományát nevezzük nefrológiának. A nefrológus elsősorban veseelégtelenséggel, annak ellátásával, művese kezeléssel és veseátültetéssel foglalkoznak. Az átültetéssel kapcsolatban előkészíti a donációt.
A vese egy páros, babra hasonlító szerv, amely derékmagasságban található a gerincoszlop két oldalán.
Az egészséges vese sima felületű és élénkbarna színű.
A vesék fontos szerepet játszanak hormontermelésük útján a vérnyomás szabályzásában is. A vesékből származó hormonok, mint például az eritropoietin, a vörösvértesteknek a csontvelőben való keletkezését szabályozzák. A vesék hatással vannak a vérben lévő kálcium mennyiségére és a D-vitamin termelésére is. Ez a vitamin a csontok szilárdságát biztosító ásványi anyagok beépüléséhez elengedhetetlen.
TUDTA?
MI OKOZZA A KRÓNIKUS VESEELÉGTELENSÉGET?
A krónikus veseelégtelenség (CKD - Chronic Kidney Disease) egy hosszú és általában lassú folyamat, ahol a vesék lassan elveszítik működőképességüket. Kezdetben nem észlelhető az idült vesebetegség. A korai jelek enyhék lehetnek, így lehet hogy nem veszi észre ezeket a tüneteket.
A veseelégtelenség diagnosztizálása általában szérum karbamid nitrogen, kreatinin vizsgálatával, és a glomeruláris filtrációs ráta (GFR) meghatározásával történik. A vérvizsgálat azt becsüli meg, hogy percenként mennyi vér szűrődik át a glomerulusokon. A glomerulusok apró szűrők a vesékben, amelyek a felesleges anyagokat távolítják el a vérből.
A krónikus veseelégtelenséget (KVE) öt stádiumba lehet besorolni. A vesének évekbe telhet, amíg a normál veseműködésből (KVE 1. stádium) eljut a krónikus veseelégtelenségig (KVE 5. stádium). A krónikus forma a maradandó vesekárosodás, amelyet például cukorbetegség, magas vérnyomás , a veseszövet különböző gyulladásai (glomerulonefritisz), vagy a veseműködést hosszú távon károsító gyógyszerek okoznak.
Mivel a korai szakaszokban lehetséges a folyamat lelassítása, ezért alapvető fontosságú a korai diagnózis, és hogy kezelőorvosával együttműködve megtalálja a megfelelő kezelési módszert.
A KRÓNIKUS VESEELÉGTELENSÉG JELEI ÉS TÜNETEI
A krónikus veseelégtelenség figyelmeztető jelei és tünetei nem mindig egyértelműek. Számos beteg szenved krónikus veseelégtelenségben anélkül, hogy tudna róla.
Melyek az esetleges figyelmeztető jelek?
Minél hamarabb felismeri a tüneteket, annál hatékonyabban tud kezelőorvosa megfelelő kezeléssel beavatkozni. A megfelelő segítség és a megfelelő időzítés hatással lehet a vesebetegség előrehaladtára.
MIÉRT FONTOS ODAFIGYELNI A MAGAS VÉRNYOMÁSRA?
Hazánkban a felnőtt lakosság több mint 45%-a magas vérnyomásban szenved ami napjainkban már népbegségnek számít, mely sokáig nem produkál észlelhető tüneteket. Éppen ezért nagyon fontos a rendszeres vérnyomás mérés. Gyakran előfordul, hogy túl későn diagnosztizálják a betegséget így a kezelés hiányában olyan szövődmények, mint a szívbetegségek, vesebetegség, vagy az agyvérzés alakulhatnak ki.
MI AZ A MAGAS VÉRNYOMÁS?
A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása. A magas vérnyomás azt jelenti, hogy az artériák falait túl nagy nyomás éri. A vérnyomás mérésekor kapott érték első száma azt a nyomást mutatja, ami a szív összehúzódásakor alakul ki (szisztolés vérnyomás). A második szám a szívverések közti szünetben mérhető nyomást jelenti (diasztolés vérnyomás).
Az ideális vérnyomás 120/80 Hgmm. 130/80 Hgmm feletti érték magas vérnyomást jelent.
MI OKOZZA A MAGAS VÉRNYOMÁST?
A MAGAS VÉRNYOMÁS FAJTÁI:
MIK A MAGAS VÉRNYOMÁS TÜNETEI?
A legtöbb esetben sokáig egyáltalán nem észlelhető semmilyen tünet. Nagyon fontos a betegség korai szakaszban történő felismerése, a szövődmények elkerülése miatt. Ennek leghatékonyabb módja a rendszeres vérnyomásmérés.
fejfájás 30%
émelygés, hányás 13%
látászavar 5,2%
fáradtság, ingerlékenység 4,5%
orrvérzés 3%
HOGYAN DIAGNOSZTIZÁLHATÓ A MAGAS VÉRNYOMÁS?
A vérnyomásmérés elengedhetetlen a diagnosztizáláshoz. A hipertónia megállapítását követően az orvos feladata, hogy meghatározza típusát (elsődleges hipertónia, másodlagos hipertónia) és a lehetséges okokat. Másodlagos hipertónia esetén elsősorban a háttérben álló betegség kezelésére van szükség.
Egyetlen vérnyomásmérés önmagában még nem elegendő a hipertónia megállapításához. A háziorvos több mérést is elvégez egy kijelölt időtartamon (pl. három különálló mérés egy hét alatt, nyugodt körülmények között) belül ahhoz, hogy pontos diagnózist állíthasson fel.
A vizsgálat részeként további kérdéseket tesz fel a páciens kórtörténetével és családi anamnézisével kapcsolatban.