Újszeged Egészségközpont

Világszerte állítják elő , fejlesztik és engedélyezik a különböző hatásmóddal rendelkező vakcina-jelölteket,  immár vakcinákat. Az alábbi rendszeresen frissített összefoglalóval igyekszem segíteni Önöket, hogy több érthető információval rendelkezzenek, mire az oltóanyag talán szélesebb körben is elérhető lesz. Jelenleg ennek az ideje teljesen bizonytalan, egyelőre 35 000 személy számára elegendő beérkező oltóanyagról szólnak a hírek, így az első vonalban dolgozók oltottsága sem lesz megoldott még egy ideig. 

Az oltásokkal kapcsolatban fontos kijelenteni, hogy számos rettegett, és gyakran halálos betegség szinte teljesen megszűnt a széleskörű használatukkal. Gondoljunk csak a torokgyíkra, járványos gyermekbénulásra, vagy a fekete himlőre. Ez utóbbi 1978-ban fordult elő utoljára a világon, feleslegessé téve a további vakcinációt pl. Magyarországon is.

A Németországban működő Ehrlich Intézet évente megjeleníti a vakcinák felügyeleti rendszerének adatait, ebből jól látható, hogy az oltóanyagok alapvetően jól tolerálhatóak, biztonságosak. Az oltóanyagokra vonatkozó ellenörző vizsgálatok rendszeresek és szigorúan szabályozottak.

Mindezek ellenére a coronavírus elleni potenciális vakcinák esetében a bizonytalanságot alapvetően az okozza, hogy génalapú oltóanyagok kerülnek bevezetésre, amelyet korábban még sosem engedélyeztek.

OLTÓANYAGOK CSOPORTJAI:

1.Legyengített és inaktivált kórokozók

Az eddig használt oltóanyagok jelentős része tartozik ide: az egyik csoportban élő, de legyengített vírusokat használnak pl. a járványos gyermekbénulás esetében az egyik ma is kötelező oltás, vagy a 2019 szeptembere óta kötelező bárányhimlő elleni oltás. A másik csoportba a genetikai állományukban károsított vírusokat használják az immunválasz kiváltásához, ezek a vírusok szaporodni nem képesek, így betegséget nem okoznak. Ide sorolhatóak bizonyos influenzaoltások, egy másik  járványos gyermekbénulás elleni oltás, és a Kínában kifejlesztett Sinopharm és Sinovac, corona-vírus elleni vaccinák.

Mindkét  csoport régen használt technológián alapszik, az immunrendszer hasonlóan reagál ezeknél az oltásoknál, mint a természetes kórokozókra: elhárító mechanizmusok indulnak a behatoló ellen, megjelenik az ellenanyag, és a vírus ellenes memóriasejteknek megfelelő ideje van kifejlődni. Ezek az oltások majdnem olyan erős immunválaszt váltanak ki, mint a valódi vírusfertőzés, anélkül, hogy betegséget váltanának ki.

Különböző előállítási folyamatot igényelnek: az influenzavírust megtermékenyített tyúktojásokban tenyésztik, így speciális steril keltetőből származnak. A gyermekbénulás elleni oltáshoz a vírust különleges sejtekkel teli csészékben tenyésztik. Minden esetben nagyon kell figyelni, hogy a szaporodó vírusok ne fertőzzék meg a személyzetet, majd ha megfelelően nagy a tenyészet, oltóanyagonként izolálják, megtisztítják, gyengítik vagy inaktiválják, mely speciális eszközparkot és ellenőrzést igényel.

Ezek az oltások igen biztonságosak, mivel fertőzőképes vírust nem tartalmaznak, gyengébb immunrendszerű személyeknél is jól alkalmazhatóak. Az immunválasz erősségének és hosszantartóságának érdekében "adjuvánsokat" alkalmaznak, vagy emlékeztető oltást adnak. Az inakitvált vírusoknál sok olyan fehérje is megtalálható az oltóanyagban, ami egyeseknél allergiát okozhat, így ez alkalmanként előforduló mellékhatás.

2. Fehérjealegység alapú oltóanyagok

Ezen oltóanyagoknál a kórokozónak általában egy fehérjerészletét veszik alapul, hogy immunválaszt váltsanak ki. Így minimalizálható a mellékhatások kockázata, de az immunválasz is gyengébb. Gyakran használnak ezért "adjuvánsokat" és mindig szükséges az emlékeztető oltás. Ide tartozik az 1985 után születetteknél már hazánkban is kötelező hepatitis B oltás. 

Az előállításnál az antigén genetikai kódját élesztő sejtekbe juttatják, ott nagy mennyiségben állítják elő a fehérjét, majd ezt tisztítják és hozzáadják a tartósítószert, adjuvánsokat, amik az immunválaszt erősítik. Biztonságos, mivel fertőző vírust nem tartalmaz, a fehérje miatt egyeseknél allergia jelentkezhet.

3. Vektor alapú oltások

Ezeknél egy hordozó vírust használnak, amihez hozzákapcsolják jelen esetben a coronavírus antigenitását biztosító tüskefehérje genetikai kódját.  A hordozó vírus gyakran a 26-os típusú adenovírus, vagy más különféle módon módosított vakcinavírus, melyek betegséget nem okoznak, de leadó rendszerként viselkednek: arra késztetik a szervezetet, hogy a kapcsolt antigént elkészítse, és ellene immunválaszt váltson ki. Ebbe a csoportba tartozik az oxfordi Astra Zeneca gyógyszergyár oltóanyaga és a pekingi CanSino nevű cég terméke és az oroszországi Szputnyik V.

Az egyik csoportban a szaporodó vektorvírusok új vírusrészletek termelődését indítják el, amelyek további sejteket is meg tudnak fertőzni és ugyanerre kényszerítik őket. A másik csoportban a vektorként használt vírusok nem tudnak új vírust előállítani, csak az antigént termelik a megfertőzött sejtek.

 Ez a módszer nem újdonság, állatmodellekben már korábban is biztató eredmények születtek, az Ebola elleni oltóanyagban már használták, és a rákterápiában is az irodalom középpontjában áll.

Az oltás előállítása költséges és időigényes, mivel a vektor előállítása komplex folyamat, a vektor toxikus vagy egyéb fertőződésének kockázata is magas, minden lépés után több ezer tesztet kell elvégezni. 

A biztonságosság kihívása abban áll, hogy az emberek egy része már biztosan találkozott a vektor vírussal, így ellene azonnali immunválasz indulhat, mely az oltás hatékonyságát csökkentheti. Az is előfordulhat, hogy a vektor ellen már létező immunválasz a beoltottakban fokozott reakciót vált ki. A biztonság szempontjából lényeges, hogy mivel a betegséget kiváltó antigén genetikai kódja egy DNS- vírus genetikai állományába van beillesztve, bizonyos esetekben ez a DNS bekerülhet a sejtmagban található emberi örökítő állományba. Az oltóanyag egyébként biztonságos, mivel a megbetegedést okozó vírust nem tartalmazza, csak az antigenitást biztosító fehérjét.

A Janssen (Johnson and Johnson) vakcina:

A tüskefehérjét kódoló gént adenovírusba ültették, ezek a vektorok, vagyis a génhordozók. Ezek a módosított adenovírusok emberi megbetegedést nem okoznak, és képesek a coronavírus génjének a szállítására. A vírusrészecskét úgy módosították, hogy be tudnak jutni a sejtekbe, de ott nem sokszorozódnak, és nem ártanak. 

A tüskefehérje örökítőanyagát hordozó adenovírus előbb a sejtfelszínhez kötödik, majd bekerül a sejtbe. Itt a sejtmaghoz kerül és a szállított genetikai anyagot bejuttatja a sejtmagba. A DNS által hordozott információk hírvivő, mRNS-sé íródnak át, ez a sejtplazmában található, fehérjeszintézisért felelős riboszómákra kerül, ahol elkészül a tüskefehérje. Ezt immunrendszer idegenként ismer fel, és kialakul a természetes védekezés: antitestek termelődnek, és fertőzés esetén elpusztítják a vírust megakadályozva a Covid 19 betegség kialakulását.

4. Génbázisú oltóanyagok (DNS, RNS-vakcinák)

Ezek a szerek genetikai anyagot (DNS, RNS) tartalmaznak és utasítást adnak a sejteknek az antigén előállításához. A Covid -19 esetében ez egy a vírus felszínén található "tüskefehérje", ami az emberi sejt plazmájába jutva arra készteti az emberi sejt fehérjetermelését, hogy ezt az antigént előállítsa. Amint ez a fehérje a sejtből a véráramba jut, a test "idegenként" ismeri fel és ellene megindul az antitest-termelés, vagyis az immunválasz. Ebbe a csoportba tartozik a Moderna és a BionTech-Pfizer már engedélyezett oltóanyagai, melyekkel az USA-ban és Nyugat-Európában is megkezdődtek az oltások.

Ezen oltóanyagok nagy előnye a fentiekhez képest, hogy nincs szükség bioreaktorokra vagy sejtkultúrákra az előállításhoz, laboratóriumi körülmények között gyorsan elkészíthetőek. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb Covid-vakcina a gyors fejlesztési nyomás miatt ezen az új technológián alapszik. Ezen oltás előnye tehát, hogy könnyen előállíthatóak, és így kevésbé drágák. Mivel az antigént az emberi test termeli, így az immunválasz is erősebb, melyet az eddigi tapasztalatok is igazolnak. Hátrányuk, hogy eddig ilyen oltóanyagra engedély nem létezett, tehát a hosszú távú adatok hiányoznak. A rákterápiában azonban bizonyos tudományos eredmények szerint már 2007 óta használják.

A Pfizer oltóanyaggal kapcsolatban már van saját tapasztalatunk, mellékhatásként a többség 1-2 napig tartó karfájdalmat panaszol, egyéb mellékhatás információnk szerint nem jelentkezik. A legújabb nemzetközi, egyre nagyobb beteganyagon végzett eredmények szerint, az első oltás utáni 8. napon már 1 feletti az antitest mennyisége a vérben, amit a betegségen átesettek esetében is már megfelelő ellenanyag-mennyiségnek tekintenek. A vizsgálatok az első oltás utáni 14. napra nagy eséllyel magas védettséget mutatnak. A második oltást Magyarországon 3 héttel az első után adják, de a fenti jó eredmények miatt már vannak olyan országok, ahol a második oltás időpontját kitolják, ami így már ténylegesen csak emlékeztető oltás (vagyis a védett időszak növelését szolgálja). A törzskönyvi leírás szerint a védettség biztosnak a második oltást követő 7. naptól tekinthető.

A Moderna oltóanyaga is már elérhető hazánkban, ezzel saját tapasztalatunk még nincs, ebben az esetben is két oltás szükséges 4 hét különbséggel.

Az Astra Zeneca oltóanyaga is engedélyezett mind az Unióban, mind Magyarországon. A praxisban eddig 10 fő tudta ezt az oltást megkapni, panaszmentesen várakoznak a 2. oltásra.

A rövid távú eredmények azonban már jól áttekinthetőek a nyugati vakcinák esetében, ugyanez nem mondható még el az orosz és bizonyos kínai oltóanyagokról. Hátrány, hogy extrém hideg, -70°C hőmérsékleten tárolandóak a Pfizer oltóanyagai, ennek megvalósítása még a magasabb jövedelemmel bíró országok esetében is kihívás. 

 RNS-vakcinák

A fenti két vakcina ebbe az alcsoportba sorolható, mivel alapvetően egy "hírvivő RNS"-t tartalmaz, ami a "tüskefehérje" előállításáért felelős. Ezen kívül olyan a vírus saját szaporodását segítő vagy önerősítő RNS-t is belecsomagoltak egy "zsíros" burokba, amivel az oltóanyag dózisa és az emlékeztető oltások száma csökkenthető. A burok biztosítja, hogy bejusson a sejtbe, és így kialakulhasson a védelem.

Alapvetően az oltás több okból biztonságos. Egyrészt az előállítás steril laborban történik, és igen gyorsan, így kicsi az esély, hogy bármilyen toxikus anyaggal vagy más kórokozóval érintkezzen. Az elméleti kockázat csekély arra, hogy a beadott RNS beépülne az ember örökítőanyagába, mivel nem kerül a sejtmag közelébe, ahol az ember DNS-e található, illetve ahhoz hogy az RNS-ből oda beépülni képes DNS alakuljon ki, szükség lenne egy "átalakító fehérjére", ami csak egyes vírusokban (HIV és hepatitis B) található csak meg. 

Óvatosság néhány tanulmányban vetődött fel, pl. az autoimmunitásban  szerepet játszó anyagok megjelenése, vagy  bizonyos esetekben véralvadást fokozó hatása miatt. Ezeket természetesen további nagy létszámú oltás során folyamatosan vizsgálják.

DNS-vakcinák

Az előállítás során az antigént kódoló DNS-t egy baktériumban található DNS-hez kötik, de a sejtekbe juttatás nem könnyű, ehhez különféle módszereket használnak. Amint az emberi szervezet sejtjei "leolvassák" az információt, elkészítik az antigént, amit a sejtfelszínre juttanak, hogy az immunválasz kialakuljon. A test előállítja a megfelelő antitesteket, és a megfertőzött sejteket (aminek a felszínén megtalálható a test által legyártott antigén) megkeresi és elpusztítja. A kialakuló immunválasz nem túl erős, mindenképp az oltás ismétlésére van szükség és igen sok további vizsgálatra. Ennek az oltásnak a fejlesztésén dolgozik az Inovio Pharmaceuticals. 

Összességében elmondható, hogy az igen gyors fejlesztéseknek köszönhetően azok az oltások, amelyekről a tudományos eredmények elérhetőek, biztonságosak, a klinikai tesztelés a legszigorúbb ellenőrzés  és a szakmai szabályok betartása mellett történt, így a kockázat-haszon mérlegelésénél 18 évnél idősebbeknél nem kérdés a válasz.

Mindenkinek javasoltak az oltások, mert az első izraeli eredmények (45% lakossági átoltottság és 95% 60 évesnél idősebb átoltottság) igazolják, hogy a megbetegedések száma jelentősen csökken, alig volt kórházi ellátás az oltottak között, halál pedig egyetlen esetben sem fordult elő. A következő hetekben Izraelből nagyon sok eredményt várunk, de az előzetes jelentések igazolni látszanak azt a szakmai feltételezést, hogy a társadalom jelentős átoltásával visszatérhetünk lassan a korábbi életünkhöz.

Ehhez azonban szükség van arra, hogy ne idegenkedjünk az oltástól, mindenki vállalja az oltást!!!!