Újszeged Egészségközpont

A magas húgysavszint nemcsak köszvényt okoz, de egyre több kutatás igazolja szoros kapcsolatát más betegségekkel, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vesebetegség és a metabolikus szindróma. A szérum emelkedett húgysavszintje a szív-és érrendszeri betegségek és vesebetegségek kiemelkedő rizikófaktorai. A szív-érrendszeri betegségekben, cukorbetegségben szenvedők, vagy magas vérnyomással kezelt betegek között háromszor gyakrabban fordul elő magas húgysav-szint.

A húgysav a fehérjék egyik építőanyagából, a purinból keletkezik. Részben az emésztőrendszerben az emésztés során keletkeznek, részben a pusztuló sejtekből szabadulnak fel purinok, ennek végső lebontási terméke a húgysav, mely végül a vérbe kerül. Egészséges egyénnél mintegy kétharmad a vesén át távozik a szervezetből, egyharmadát az emésztőnedvekkel és izzadsággal adjuk le. A termelődés és a kiválasztás között egyensúly alakul ki. Ha ebben a szabályozásban valahol hiba jelentkezik, húgysav halmozódik fel a sejtben és a sejtek közti térben. Típusos megjelenési formája a köszvényes roham: legtöbbször a láb nagyujja megduzzad, kipirosodik, érintése és mozgatása is nagyon fájdalmas. Férfiaknál általában már 40-50 éves kor körül jelentkezhet, nőknél inkább a klimax után fordul elő először.  Daganatkezeléskor, fertőzéseknél és böjtöléskor is megemelkedhet a szint és ilyenkor gyakrabban fordul elő köszvényes roham.

A köszvény gyakran öröklött, okozhatja a húgysav fokozott termelése és a csökkent kiválasztása is. A másodlagos formák kialakulásában jelentős szerepet játszik az elhízás, a helytelen táplálkozás, az alkoholfogyasztás és bizonyos gyógyszerek használata. Az utóbbi években egyre több kutatás igazolja, hogy nemcsak az általa kialakuló krónikus izületi panaszok miatt fontos a kezelése, hanem a szív-érrendszeri kockázatot is igen jelentősen növeli a magas húgysavszint.

Kezelésében fontos a gyógyszeres kezelés mellett a diéta is. Ebben igény szerint dietetikusunk segít.