Az SZTE Science Podcast legújabb adásában Prof. Dr. Várkonyi Tamás diabetológus és endokrinológus szakorvos, egyetemi tanár osztotta meg tapasztalatait a cukorbetegség kialakulásáról, megelőzéséről és modern kezeléséről. A professzor az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Belgyógyászati Klinikájának igazgatója, valamint a Magyar Diabetes Társaság alelnöke és leendő elnöke.
Prof. Dr. Várkonyi Tamás a szegedi orvoskaron végzett, és több mint három évtizede dolgozik az egyetem belgyógyászati klinikáján. Munkatársával, Prof. Dr. Lengyel Csabával együtt meghatározó szerepet vállaltak a szegedi diabéteszes betegellátás fejlődésében és megerősítésében.
A beszélgetés egyik fontos témája az volt, hogy a cukorbetegség – különösen a 2-es típus – hosszú ideig észrevétlen maradhat.
– Sok beteg nem tud arról, hogy érintett, mivel a 2-es típusú cukorbetegség akár éveken keresztül tünetmentes lehet. Gyakori az úgynevezett prediabéteszes állapot is, amely már a cukoranyagcsere zavarának korai szakasza. Mire a panaszok megjelennek, addigra gyakran már szövődmények is kialakulhatnak – hangsúlyozta a professzor.
A szakember kiemelte, hogy a korai felismerésnek kiemelt jelentősége van, mert ebben a szakaszban a betegség folyamata még kedvezően befolyásolható. Kutatások szerint intenzív életmódváltással sok esetben javítható az anyagcsere-állapot, és bizonyos esetekben akár vissza is fordítható a folyamat.
A cukorbetegség kialakulásának egyik legfontosabb kockázati tényezője az elhízás, különösen a hasi típusú zsírfelhalmozódás.
– Nem kizárólag a testsúly számít, hanem az is, hogy hol helyezkedik el a zsír. A hasi zsírszövet hormonálisan aktív, és olyan anyagokat termel, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az anyagcserét, valamint növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – magyarázta.
A megelőzésben és kezelésben alapvető szerepe van a rendszeres testmozgásnak és a tudatos táplálkozásnak. Az étrend kialakításánál érdemes előnyben részesíteni a rostban gazdag élelmiszereket, miközben csökkenteni szükséges a telített zsírok, az édességek és a túlzott sóbevitel mennyiségét. Ezek az életmódbeli tényezők hozzájárulhatnak az inzulinrezisztencia mérsékléséhez és az anyagcsere javításához.
A podcastban szó esett arról is, hogy a diabéteszt ma már nem önálló betegségként, hanem összetett anyagcsere- és szervrendszeri állapotként kezelik. A cukorbetegség gyakran együtt jár szív- és érrendszeri, vese-, máj- és egyéb anyagcsere-eltérésekkel, ezért a terápiának is komplexnek kell lennie.
A professzor hangsúlyozta, hogy minden beteg esetében eltérő lehet, mely szervrendszer érintett hangsúlyosabban, ezért a kezelés egyre inkább a személyre szabott ellátás irányába fejlődik.
A beszélgetés kitért arra is, milyen terápiás lehetőségekre számíthatnak azok, akiknél frissen diagnosztizálnak 2-es típusú cukorbetegséget. Szó esett a korszerű vércukormérő technológiákról, a folyamatos szöveti glükózmonitorozó szenzorokról, valamint a személyre szabott kezelési stratégiák jövőjéről.
Pályájának kezdetére visszatekintve Prof. Dr. Várkonyi Tamás felidézte, hogy az 1990-es évek elején indult el az a szakmai munka, amelyből mára egy korszerű és meghatározó diabetológiai ellátórendszer fejlődött ki Szegeden.
A cukorbetegség kockázatának felmérésére a szakember a hazánkban is alkalmazott FINDRISK kérdőívet ajánlja, amely a személyes rizikófaktorok és a családi előzmények alapján segít felmérni a diabétesz kialakulásának valószínűségét.
Magyarországon jelenleg mintegy 780–800 ezer ismert felnőtt cukorbeteg él, ugyanakkor becslések szerint több százezer ember érintett lehet úgy, hogy még nem tud állapotáról.
A teljes podcast-beszélgetés megtekinthető az SZTE Science Podcast csatornáján:
