Szív- és érrendszeri (cardiovascularis) rizikószűrés

ZSÍRANYAGCSERE ZAVAR

A zsíranyagcsere elsősorban a májban és a zsírszövetekben megy végbe, oly módon, hogy megtörténik a zsírok és a zsírszerű anyagok felépítése és lebontása. A folyamatot bonyolult szabályozó mechanizmusok irányítják, melyek részben örökletesek, részben befolyásolja a helyes vagy helytelen táplálkozás. Az anyagcserében fontos szerepe van a hormonoknak: ilyenek pl. az inzulin, adrenalin, a pajzsmirigyhormonok és a nemi hormonok. Ezek szerepe is felhívja a figyelmet arra, hogy igen fontosak a zsíranyagcserében az örökölt tényezők, hiszen a fenti hormonok működése is a családi adottságoktól függ.

A zsíranyagcsere zavarok általában panaszt nem okoznak, de az életkilátásokra nagyon veszélyesek, nagymértékben növelik a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. 

A zsírsavak túlzott termelődése előfordulhat párhuzamosan, vagyis úgy. hogy minden zsírérték kóros különböző mértékben, de úgy is, hogy csak egyes értékek mutatnak eltérést.

Hiperkoleszterinémia: az összkoleszterin és az LDL-koleszterin (ártó koleszterinek) magas, melyet kísérhet normális vagy kóros HDL-koleszterin (védő koleszterin).  A legkedvezőtlenebb, ha az ártó koleszterinértékek magasak, a védőkoleszterin alacsony. Ezek az eltérések mennél kifejezettebbek, annál inkább fokozott a szív-érrendszeri kockázat. Ezek csökkentésében szerepet játszik ugyan a helyes táplálkozás, de egyes tudományos eredmények szerint csak 10% körüli csökkenés érhető el kizárólag diétával.

Hipertrigliceridémia: ha a triglicerid magasabb a normálisnál, gyakran kíséri a vércukor esetleg a húgysavszint emelkedettsége. Igen gyakori már fiatal korban ezek enyhe eltérése, mely akár a 2 típusú cukorbetegség későbbi kialakulására hívhatja fel a figyelmet. Az utóbbi években jelentős szerepet tulajdonítanak ennek a zsírmáj létrejöttében is.  Általában keményítő tartalmú ételek és az alkohol csökkentett fogyasztásával mérsékelhető a szintje, de ez esetben sem várható jelentős csökkenés csak a diétától.

Kevert zsíranyagcsere zavar: a fent említett zsírok akár mindegyike magasabb a normálisnál.

PREDIABETES

Emelkedett éhomi vércukor (IFG): az éhomi vércukor 6.1 mmól/l fölött, de kevesebb, mint 7 mmól/l. Ezen érték esetén indokolt a cukorterheléses teszt elvégzése (OGTT). Ez esetben a 2 órás érték 7,8 mmól/l  alatt van.

Csökkent cukortolerancia(IGT): akár 6,1mmól/l  alatti éhomi érték, de a terhelés során a 2 órás érték 7,8-11,1mmól/l  között van.

A magas vércukorszint már akkor is károsítja a szív-érrendszert, ha a cukorbetegség még nem áll fenn, csak az úgynevezett prediabetes. Ezért évente egyszer feltétlen javasolt ellenőriztetni a vércukorszintet, hogy a szénhidrát anyagcsere eltérés mihamarabb kiderüljön.

HÚGYSAVANYAGCSERE ZAVAR

A magas húgysavszint nemcsak köszvényt okoz, de egyre több kutatás igazolja szoros kapcsolatát más betegségekkel, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vesebetegség és a metabolikus szindróma. A szérum emelkedett húgysavszintje a szív-és érrendszeri betegségek és vesebetegségek kiemelkedő rizikófaktorai. A szív-érrendszeri betegségekben, cukorbetegségben szenvedők, vagy  magas vérnyomással kezelt betegek között háromszor gyakrabban fordul elő magas húgysav-szint.

A húgysav a fehérjék egyik építőanyagából, a purinból keletkezik. Részben az emésztőrendszerben az emésztés során keletkeznek, részben a pusztuló sejtekből szabadulnak fel purinok, ennek végső lebontási terméke a húgysav, mely végül a vérbe kerül. Egészséges egyénnél mintegy kétharmad a vesén át távozik a szervezetből, egyharmadát az emésztőnedvekkel és izzadsággal adjuk le. A termelődés és a kiválasztás között egyensúly alakul ki. Ha ebben a szabályozásban valahol hiba jelentkezik, húgysav halmozódik fel a sejtben és a sejtek közti térben. Típusos megjelenési formája a köszvényes roham: legtöbbször a láb nagyujja megduzzad, kipirosodik, érintése és mozgatása is nagyon fájdalmas. Férfiaknál általában már 40-50 éves kor körül jelentkezhet, nőknél inkább a klimax után fordul elő először.  Daganatkezeléskor, fertőzéseknél és böjtöléskor is megemelkedhet a szint és ilyenkor gyakrabban fordul elő köszvényes roham.

A köszvény gyakran öröklött, okozhatja a húgysav fokozott termelése és a csökkent kiválasztása is. A másodlagos formák kialakulásában jelentős szerepet játszik az elhízás, a helytelen táplálkozás, az alkoholfogyasztás és bizonyos gyógyszerek használata. Az utóbbi években egyre több kutatás igazolja, hogy nemcsak az általa kialakuló krónikus izületi panaszok miatt fontos a kezelése, hanem a szív-érrendszeri kockázatot is igen jelentősen növeli a magas húgysavszint.

Kezelésében fontos a gyógyszeres kezelés mellett a diéta is.

MAGAS VÉRNYOMÁS (HYPERTÓNIA)

A magas vérnyomásról sokan tudják, hogy népbetegség, de még mindig kevesen ismerik azt a tényt, hogy a szív-érrendszeri betegségek 80-90%-ában ez áll a háttérben. Azt tapasztaljuk, hogy mivel nem okoz panaszt, akár évtizedekig kezeletlen marad. Gyakran látom a praxisomban, hogy a magas vérnyomással kiszűrt és kivizsgált páciensek különböző okokból néhány hét-hónap után abbahagyják a rendszeres gyógyszeres kezelést. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a betegség korai felismerése és kezelése döntő jelentőségű mind a betegek életminősége, mind az életkilátásaik tekintetében, a szív-érrendszeri halálozás csökkentésében.

Vérnyomásunk percről-percre, napszakra jellemzően állandóan változik, így alkalmazkodik testünk a belső-külső környezethez. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha három, egyhetes időközönként mért vérnyomás érték átlaga eléri, vagy meghaladja a 140/90 Hgmm értéket. Amennyiben más rizikótényező, anyagcsere- betegség is fennáll, ez az érték 135/85 Hgmm. De ez az érték az irányadó az otthoni mérések esetén is. Ezek az értékek függetlenek az életkortól, vagyis mind idősebb, mind fiatalabb felnőttek esetén is az ennél magasabb értékeket kezelni kell, elsősorban szükség szerint gyógyszeresen. Természetesen mindig ki kell zárni, hogy más betegség nem áll-e a háttérben, pl. pajzsmirigy vagy vesebetegség.

Gyakori az a téves gondolat, hogy szükségtelen a gyógyszeres kezelés, amikor már jó vérnyomás értékeket mérünk, mert meggyógyultunk. A magas vérnyomás nem gyógyítható betegség, csak jól kezelhető. Számtalan tanulmány bizonyítja, hogy ha szükséges, az időben, akár nagyon fiatal korban kezdett helyes gyógyszere terápia évtizedekig jó szív-érrendszeri állapotot biztosít.  Sokan gondolják sajnos, hogy a rendszeres gyógyszerszedést ez esetben is kerülni kell, mert a gyógyszernek mellékhatásai vannak. Az igazság azonban az, hogy a gyógyszerek valós mellékhatásai sokkal kevésbé ártanak, mint a nem szedésből adódó visszafordíthatatlan szív-érrendszeri változások.

 

Amennyiben felmerül, hogy ezen rizikócsoportokba tartozik vagy ehhez hasonló panaszai vannak, először laborvizsgálat javasolt.

Sorbanállás nélkül laborvizsgálat Szeged és vonzáskörzetében a rendelőben munkanapokon előzetes időpont-egyeztetés után reggel ½ 6-8 óra között.

Szakmailag éhomi vérvételre ez a leginformatívabb időpont, mivel a rizikó szempontjából fontos adatok a napszaki ingadozásnak köszönhetően változhatnak és félreinformálhatnak.

A laborleletek alapján konzultáció diabetológusainkkal, kardiológusainkkal, neurológussal, hipertonológussal, szükség esetén dietetikusunkkal.

KOMPLEX SZŐVŐDMÉNYSZŰRŐ CSOMAG

  • LABORVIZSGÁLAT –RIZIKÓSZŰRÉS (VÉRZSÍROK, HÚGYSAV,HgbA1c,  TESTZSÍR, BMI,VÉRNYOMÁS)

  • VIZELETVIZSGÁLAT FEHÉRJEÜRÍTÉS SZŰRÉSE

  • NEUROMETER IDEGKÁROSODÁS SZŰRÉSÉRE

  • EKG – KOSZORÚEREK SZŰRÉSÉRE

  • DOPPLER VIZSGÁLAT – VÉGTAGI EREK SZŰKÜLETÉNEK VIZSGÁLATA
© IntroWeb | 2020 - Weboldal készítés, SEO